10.fejezet-Meglepetés!

Sziasztok!
Meghoztam a 10.fejezetet.Jó olvasgatást!
Ui: Szavazni már nem sokáig lehet(jobb oldal),és eddig eléggé egyöntetű a döntés az egyik irányban.Aki még nem szavazott,tegye meg!;)



Mikor reggel ébredeztem,rettentően különös érzés tört rám.Olyan egyedül és magányosan éreztem magam,és valamilyen szinten Adamet is hiányoltam,hiszen végtére is eléggé megkedveltem.Épprn fel akartam hívni,mikor betoppant a szobámba.Hirtelen megörültem,de furáltam,hogy itt találom:
-Te itt aludtál?-kérdeztem
-Igen,a vendgészobádban.Jut eszembe:a vízágy igen kényelmes.Máskor is igénybe venném.-mondta Adam,majd a fejével felém biccentett:
-Rendeltem reggelit.Két személyre.A konyhában vár.-mondta,majd elindult a konyha felé,én pedig utánakiáltottam:
-Én is mindjárt megyek,csak még rendbehoznám magam!
-Ugyanmár.-válaszolt Adam a konyhából-a szépítkezés ráérne reggeli után is.-azért én még gyorsan felkaptam a hajkefém az öltözőaztalról,és áthuzgáltam egy párszor a hajamon,majd felvettem a köntösöm,és Adam után igyekeztem,aki már a konyhában várt:
-Mit eszünk?-kérdeztem,miközben leültem az asztalhoz.
-Ó,igazi olasz specialitást,remélem szereted.-mutatott az asztalon lévő hatalmas pizzára.Elmosolyodtam,makd felnyitottam a doboz tetejét.Sajtos sonkás pizza volt,kukoricával hintve:
-A kedvencem.De miért nem esszük meg a nappaliban?-kérdeztem,majd felemeltem a pizzát az asztalról,és besétáltam vele a nappaliba.Két másodperc múlva már mindketten a kanapén ültünk,és pizzát ettünk.Persze evőeszközre,vagy tányérra egyinkünknek sem volt szüksége.


*


Negyed órával később mindketten jóllakodtan keltünk fel  a kanapéról.Adam kidobta az üres dobozt a szemetesbe,én pedig egy kis ideig igénybe vettem a fürdőt.Gyorsan lezuhanyoztam,rendesen kifésültem a hajam,és lehelletnyi sminket raktam az arcomra.Nehogy már Adam előtt úgy nézzek ki,mint egy zombi.Beszaladtam a hálóba,hogy átöltözzek.Felvettem a piros rövidújjú blúzom,a sötétszínű szűkfarmerem,és a fekete magassarkúm,majd magamra aggattam a fülbevalót,amit tegnap kaptam vissza Adamtől,majd felvettem az ezüst nyakláncom.Adam bejött a szobába,és megdicsérte a külsőm:
-Ahhoz képest,tegnap hogy ki voltál ütve..-mondta Adam,miközben az a sejtelmes mosolya kiült az arcára.-Jut eszembe:mi dolgod van ma?-ez volt az a megfelelő hely és idő ahhoz,hogy kitálaljak Adamnek,de valahogy mégsem voltam rá képes.        
Amelia